Intézménymutató:
Romaniai Tarsadalmi Demokracia Partja /Partidul Democratiei Sociale din Romania PDSR/
1993. augusztus 24.
A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. augusztus 24.
A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1996. január 22.
Nicolae Vacaroiu kormányfő javaslatára az RTDP ülésén egyöntetűen jóváhagyták Dan Ioan Popescu ipari minisztériumi államtitkár, az RTDP alelnöke kinevezését a kereskedelmi miniszteri tisztségbe. A tisztségéből kérésére felmentett Dumitru Popescu ipari miniszter helyébe ugyancsak jóváhagyták Alexandru Stanescu kinevezését. Ugyancsak jóváhagyták a kormányfő javasolta államtitkárok kinevezését is. /Jóváhagyták a kormányátalakítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A legfontosabb szerepet a Vacaroiu-kormány új tagjainak kinevezésében Adrian Nastase, az RTDP elnöke játszotta. /Az új minisztereket Adrian Nastase javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1996. január 31.
A vezető kormánypártról, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjáról /más fordításban: Szociális Demokrácia Romániai Pártja/ adott áttekintést Vajnovszki Kázmér. Az RTDP politikusai a pártszakadásig a Nemzeti Megmentési Front tagjai voltak. 1992. ápr. 29-én vették fel a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet az Iliescuhoz hű politikusok, miután a Nemzeti Megmentési Front országos konvencióján a Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett szárny került ki győztesen. A Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet 1993. aug. 25-én változtatták a jelenlegi Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjára. A kormánypárt az 1992-es választásokon hárommillió szavazattal 117 képviselőt és 49 szenátort juttatott a parlamentbe, ezzel megszerezte a többséget. Ez a párt sorra bekebelezte az apróbb, politikáját követő pártokat: 1992 augusztusában a Nemzeti és Demokratikus Újjáépítési Mozgalmat és a Romániai Demokratikus Frontot, 1993 júniusában a Republikánus Pártot, júliusban a Román Demokratikus Szocialista Pártot, 1994 decemberében a Társadalmi Szolidaritás Konvencióját. A párt taglétszáma közel kétszázezer fő, nagy tagtoborzási kampányt indítottak, hogy minden településen legyen tagszervezetük. A párt önmagát balközép irányultságú szociáldemokrata pártként határozta meg. A kormánypárt alelnöke, Ioan Solcanu így rögzítette az RMDSZ-szel szembeni álláspontot: "Az RMDSZ-szel szemben továbbra is hajthatatlan magatartást kell tanúsítanunk, vissza kell vernünk az etnikai alakulat nemzetellenes és románellenes tételeit, vezetőinek politikai zsarolását azzal, hogy Romániát rágalmazzák a nemzetközi szervezeteknél." "Jellemző, hogy sok magyar etnikumú személy visszautasítja az RMDSZ radikalizmusát, ahogyan nyilvánosan megteszi a Magyar Szabaddemokrata Párt." hangoztatja a kormánypárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./
1996. január 31.
A kormány vezető pártja, az RTDP kemény hangú közleményben ítélte el a koalíciós partner, a Gheorghe Funar vezette RNEP magatartását, és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, amelyben az utóbbihoz tartozó miniszterek elvesztik tárcáikat. Az RTDP reagálását egyrészt Gheorghe Funar Iliescuhoz intézett levele, másrészt a kormányban részt vevő RNEP-miniszterek magatartása váltotta ki. A mostani RTDP-közlemény "nem óhajtja kommentálni" a Funar által Iliescu elnökhöz intézett kérést, hogy folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal kötendő szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról és ily módon maga is részt vegyen a szerződés megszövegezésében, de hangsúlyozza, hogy Funar kompetenciája az ügyben "csekély" - viszont "nyilvánvaló, hogy ily módon meg akarja szerezni az ellenőrzést még egy minisztérium fölött". A közlemény szerint "Valójában az RNEP a félelem stratégiáját alkalmazza, hogy megpróbáljon a nemzet megmentőjeként fellépni és ily módon szerezzen olyan legitimitást, amelyet másképp nem tud elérni. Azzal a kísérlettel, hogy feszültséget keltsen Erdélyben, és hogy az RMDSZ-szel kötött titkos szövetséggel vádolja az RTDP-t, az RNEP választási tőkére kíván szert tenni: ez Funar úr harcias kirohanásainak magyarázata." /Feszültség a kormánypártok között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31/
1996. január 31.
A vezető kormánypártról, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjáról /más fordításban: Szociális Demokrácia Romániai Pártja/ adott áttekintést Vajnovszki Kázmér. Az RTDP politikusai a pártszakadásig a Nemzeti Megmentési Front tagjai voltak. 1992. ápr. 29-én vették fel a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet az Iliescuhoz hű politikusok, miután a Nemzeti Megmentési Front országos konvencióján a Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett szárny került ki győztesen. A Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet 1993. aug. 25-én változtatták a jelenlegi Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjára. A kormánypárt az 1992-es választásokon hárommillió szavazattal 117 képviselőt és 49 szenátort juttatott a parlamentbe, ezzel megszerezte a többséget. Ez a párt sorra bekebelezte az apróbb, politikáját követő pártokat: 1992 augusztusában a Nemzeti és Demokratikus Újjáépítési Mozgalmat és a Romániai Demokratikus Frontot, 1993 júniusában a Republikánus Pártot, júliusban a Román Demokratikus Szocialista Pártot, 1994 decemberében a Társadalmi Szolidaritás Konvencióját. A párt taglétszáma közel kétszázezer fő, nagy tagtoborzási kampányt indítottak, hogy minden településen legyen tagszervezetük. A párt önmagát balközép irányultságú szociáldemokrata pártként határozta meg. A kormánypárt alelnöke, Ioan Solcanu így rögzítette az RMDSZ-szel szembeni álláspontot: "Az RMDSZ-szel szemben továbbra is hajthatatlan magatartást kell tanúsítanunk, vissza kell vernünk az etnikai alakulat nemzetellenes és románellenes tételeit, vezetőinek politikai zsarolását azzal, hogy Romániát rágalmazzák a nemzetközi szervezeteknél." "Jellemző, hogy sok magyar etnikumú személy visszautasítja az RMDSZ radikalizmusát, ahogyan nyilvánosan megteszi a Magyar Szabaddemokrata Párt." hangoztatja a kormánypárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./
1996. február 1.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök bejelentette, hogy Adrian Turicu távközlési miniszter felmentését kéri Ion Iliescu államfőtől. A miniszternek azért kellett távoznia, mert a miniszterelnök tájékoztatása nélkül nevezett ki új vezérigazgatót a RomTelecom élére. A kormánypárt, az RTDP illetékesei több olyan tárca működését bírálták, amelynek élén az RNEP által jelölt miniszterek állnak. Ezzel az RTDP jelezte, hogy ő határozza meg, mit tesznek a miniszterek, ellenkező esetben távozniok kell. Bukaresti megfigyelők nem tartják kizártnak a két párt együttműködésének felbomlását. /Veszélyben a kormánykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
1996. február 17.
Gheorghe Funar polgármester, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke febr. 17-én kiadott újabb nyilatkozatában ismét támadta a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokat. A dokumentum aláírása csak feltételekkel képzelhető el a pártelnök szerint, akinek jelenlétét azonban nem igényelték a kormány vezető pártja, az RTDP és az RNEP között este lezajlott megbeszélésen. Funar többek között azt követelte, hogy Magyarország ,,ismerje be a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásait", "szüntesse be a Románia és a világ minden részén élő románok elleni külpolitikai akcióit" és "mondjon le a Románia belügyeibe való beavatkozásról, az RMDSZ tevékenységének koordinálásáról és pénzeléséről". A pártelnök Melescanu külügyminisztert is támadta. Funar javasolta, hogy a román-magyar dokumentumokat terjesszék népszavazás elé. /Az alapszerződés egységpártos feltételei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1996. március 11.
A Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei szervezete nevében Victor R. Constantinescu elnök és Liviu Medrea alelnök nyilatkozatban támadta az RMDSZ-t: irredenta és rasszista szervezet, Magyarország valóságos V. hadoszlopa Romániában, román- és államellenességével veszélyezteti a románok nemzeti létét. Meglepőnek mondták, hogy Grigore Zanc prefektus az Adevarul de Cluj című lapban Az RTDP nem veszi figyelembe Funar javaslatait című írását. A közleményben támadták az oktatásügyi minisztert, amiért bűnös nagylelkűséggel támogatják a román oktatással szemben a "hungarofonok" iskoláit. A közlemény szerint felelősségre kellett volna vonni a tanügyi törvény ellen Strasbourgba kerékpározó (az RMDSZ és a magyar titkosszolgálat által szervezett) tiltakozókat. A nyilatkozat megengedhetetlennek tartja, hogy csupán Kolozsváron 78 ("az RMDSZ által irányított és Budapest által pénzelt") civil társadalmi szervezet működik. A nyilatkozat leszögezte, hogy "a haza és fajtánk még rendelkezik elég élő lelkiismerettel, s állandóan éberen őrködünk, eltelve szívünk és elménk a faj szeretetétől és a kötelességérzettől, amely kötelességet a végsőkig teljesítjük, akárhányszor szükség lesz arra". /Hazafias aggódás ezúttal az RNEP Kolozs megyei szervezetének közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1996. március 12.
Márc. 12-én a képviselőházban Vida Gyula RMDSZ-képviselő indítványozta a helyi közigazgatási törvény helyi tanácsok nyelvhasználatáról szóló 26. cikkelyének újratárgyalását. Javaslata szerint ott, ahol az összes tanácsos, a polgármester, alpolgármester, titkár ismeri a helyi többségben lévő nemzetiség nyelvét, a helyi tanács ülése az államnyelvvel párhuzamosan az illető nemzetiség nyelvén folyjék. A jegyzőkönyvet és minden más iratot csak románul állítanák ki. Az RTDP, az NRP, az SZMP és az RNEP szabálytalannak tartotta a javaslatot. Ezt követően a képviselőház 277 szavazattal 23 ellenében elfogadta a helyi közigazgatási törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezetet. /A képviselőház módosította a helyhatósági törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március 22.
A vezető kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) úgy döntött, hogy immár egyetlen koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpártot felszólítja, hogy jelentse be ő maga hivatalosan a szakítást. A RTDP azt nehezményezte, hogy az RNEP "az RMDSZ szövetségesének" nevezte, illetve azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel áll elő, melyekben nem egyeztet vele. Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke szerint valószínű, hogy ez a koalíciós együttműködés "végének a kezdete", s már csak egy lépés választja el pártját attól, hogy véglegesen szakítson Funar pártjával. /Egyedül marad a fő kormányzópárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1996. március 22.
A vezető kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) úgy döntött, hogy immár egyetlen koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpártot felszólítja, hogy jelentse be ő maga hivatalosan a szakítást. A RTDP azt nehezményezte, hogy az RNEP "az RMDSZ szövetségesének" nevezte, illetve azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel áll elő, melyekben nem egyeztet vele. Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke szerint valószínű, hogy ez a koalíciós együttműködés "végének a kezdete", s már csak egy lépés választja el pártját attól, hogy véglegesen szakítson Funar pártjával. /Egyedül marad a fő kormányzópárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1996. március 23.
Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
1996. március 27.
Az RMDSZ bukaresti székházában márc. 27-én tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az RMDSZ-delegáció részvételéről az EDU párizsi pártelnöki konferenciájáról, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés bekerült, az RMDSZ javaslatára. A választások közeledésével a nacionalista retorika felerősödött, Markó Béla említette az RNEP szélsőséges, magyarellenes nyilatkozatait, az Evenimentul Zilei két számában az "állam biztonságát fenyegető" magyar veszélyről szóló "dokumentumokat". Vida Gyula a nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról és a kormány tervezetéről mondott kritikus véleményt. Mátis Jenő adatokkal bizonyította, hogy a költségvetési tervezet hamis adatokra épül. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46 %-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart. Markó Béla cáfolta, hogy egyezség létezne a vezető kormánypárt és az RMDSZ között, viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttműködés súlyos vádnak minősül Romániában. Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a titkosszolgálat, az SRI igazgatója, Virgil Magureanu köszörüli a kést, mellyel a román politikai pártok harcba indulnak a választásokon. Az SRI azzal ijesztgeti az embereket, hogy Magyarország a nemzeti össztermék 6,6 %-át fordítja a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ pénzelésére, s rajta keresztül a Románia elleni diverzióra. Ismeretes, hogy a valóságban az MVSZ támogatására juttatott összeg a magyar költségvetés 0,2 %-át teszi ki. És költségvetésről van szó, nem nemzeti össztermékről. /Zsehránszky István: Fenik a késeket - készül a mutatvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./ Markó Béla szövetségi Megjegyezte, hogy pillanatnyilag az RNEP még a kormány tagja, és cáfolta, hogy az RMDSZ a kormány nagyobbik pártjával, az RTDP-vel bármiféle együttműködést alakított volna ki: ehhez ugyanis az RTDP-nek sok tekintetben változtatnia kellene magatartásán. Kozsokár Gábor szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási kampány közeledtével megsokasodtak a parlamentben az olyan demagóg törvényjavaslatok, kezdeményezések, amelyek különböző kategóriáknak ígérnek kedvezményeket. Bodó Barna arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ küldöttsége Párizsban Markó Béla vezetésével a napokban részt vett a centrum és jobbközép pártokat tömörítő EDU - Európai Demokrata Unió - pártvezetőinek konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatba az RMDSZ kezdeményezésére külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, és Markó Béla szövetségi elnöknek alkalma nyílott Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról. /Nacionalista retorikától mentes választási kampányt RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28/
1996. március 28.
Adrian Nasate, az RTDP ügyvezető elnöke bejelentette: pártja, ha kell, egyoldalúan is véget vet a Funar-féle egységpárttal folytatott együttműködésnek. Adrian Nastase leszögezte: mivel a két párt között "kibékíthetetlen különbségek" vannak, az együttműködést "nem kell minden áron fenntartani". Az Román Nemzeti Egységpártnak jelenleg négy minisztere van a kormányban és hat megyében képviseli a kormányt RNEP-párti prefektus. /RTDP-RNEP Kibékíthetetlen különbségek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1996. április 2.
Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1996. április 4.
Az RTDP úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Minisztérium halogatja Corneliu Vadim Tudor szenátor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését célzó eljárást - mondotta Ioan Solcanu, az RTDP alelnöke. A főügyészség nem nyújtotta be a parlamenthez a szükséges dokumentációt a helyzet érdembeni kivizsgálása nyomán. Solcanu szerint az igazságügy-mininiszternek kérést kellett volna előterjesztenie C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséért az NRP-vezér elleni több tucat ügyirat alapján. Solcanu nem érti, hogy C. V. Tudor miért nem mond le önként mentelmi jogáról, ha tevékenységére érvényes érvei vannak. /Halogatják a nagyromániás pártvezér mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
1996. április 17.
Ápr. 17-én a parlament elfogadta az 1996-os /!/ költségvetést, 245-en szavaztak mellette és 168-an ellene. A büdzsé a bruttó hazai termék növekedésének évi 4,5 százalékos, az infláció havi 1,5 százalékos ütemével számol, ezen belül az ipar 4,7, a mezőgazdaság 3,5 százalékkal növeli a tavalyihoz képest termelését. A költségvetést megszavazta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Szocialista Munkapárt és a Nagy-Románia Párt, vagyis a sokak által megszűntnek nyilvánított kormánytöbbség ezúttal is hibátlanul működött. A vita során több párt, köztük az RMDSZ, keménykritikával illette a költségvetés tervezetét, a parasztpárt képviselője a szociális vonatkozásokat tartotta elfogadhatatlannak, a szociáldemokraták szerint a kormány elhanyagolta az egészségvédelmet, az oktatást. /A parlament elfogadta az idei költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1996. június 4.
Kolozsváron 257 ezer szavazati joggal rendelkezõ polgár közül 174 ezren járultak az urnákhoz, 4007 szavazat érvénytelen volt, a 169 704 érvényes szavazatból Funar 50,67 %-ot, Radu Sarbu, a Demokratikus Konvenció jelöltje 37,05 %-ot, Ioan Rus, az RTDP jelöltje 4,35 %-ot, Petru Litiu /Liberális Párt'93/ 1,79 %-ot kapott, más pártok hasonlóan kevés szavazatot nyertek. A helyi tanácsba az RNEP 13, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ 6-6, az LP'93, a PSZP, a Környezetvédõ Mozgalom, a Szociáldemokrata Szövetség, a Nagy-Románia Párt és az RTDP 1-1 tanácsost küldött. A jelenlegi hét helyet a jövõben csak 6 tanácsos képviseli az RMDSZ-t, a magyar szavazók passzivitása miatt. 1992-ben 50 ezer magyar szavazó voksolt a magyar jelöltekre, most 26 766-na voltak. /!/ A szavazás megismétlését kéri a Kolozs megyei RMDSZ, mert több körzetben a katonák kétszer szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
1997. április 22.
Az Evenimentul Zilei szerint Nicolae Alexandru a Szenátus Védelmi Bizottságának elnöke, aki állítólag szabadkőműves páholynak is tagja, kijelentette, hogy kérni fogja az Egyesült Államok Kongresszusának szabadkőműves tagjait, hogy támogassák Románia NATO-csatlakozását. Radu Timofte RTDP-s szenátor kijelentette, hogy a szabadkőművesség a román állam fontos tisztségeinek elfoglalására törekszik. Az RNEP-es Vasile Matei, aki a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottság tagja kijelentette, hogy mind Severin külügyminiszter, mind Victor Babiuc védelmi miniszter szabadkőműves páholyok tagjai. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./
1997. április 29.
A szenátus ápr. 29-i ülésén Vasile Vacaru, a volt kormánypárt /TDRP/ szenátora politikai nyilatkozatában elítélte Frunda György szenátornak az Európa Parlament Románia monitorizálása feltételes lezárását is tárgyaló strasbourgi felszólalása során tett ama állítását, miszerint a korábbi román kormányzat xenofób, antiszemita, kisebbségellenes beállítottságú, neokommunista színezetű hatalom volt. A válaszadás jogán Frunda György ismételten felvállalta kijelentését, emlékeztetett a romániai magyarságot, az RMDSZ-t, a hazai cigányságot, az amerikai nagykövetet személy szerint ért nacionalista-soviniszta vádaskodásokra, de a privatizálási folyamat akadályozására is. Kijelentette, hogy ezeknek az európai nyilvánosság előtt köztudottnak számító, sajnálatos vétségeknek az őszinte elismerése csak növelheti Románia újabban elnyert hitelességét és a válságból való kijutás esélyeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./
1997. május 6.
Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.
1997. május 6.
Az a volt kormánypárt /RTDP/ még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ ellen, és parlamenti vitát kíván kezdeményezni a szövetség politikájáról. Neculai Popa RTDP-s képviselő kifogásolja az RHSZ-jelentés kapcsán elhangzott RMDSZ-es véleményeket. Elmondta, hogy az RTDP soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSZ lesz olyan arcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az indítvány nemcsak az RMDSZ, hanem a koalíció ellen is irányul, mivel alaposan próbára teszi a koalíción belüli kölcsönös bizalmat. A parasztpártot meg akarják ingatni eddigi elhatározásában, az RMDSZ-t pedig ki akarják utasítani, helyét pedig más párttal, például az úgymond megújult Román Nemzeti Egységpárttal szándékoznak betölteni. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy "ilyen irányú tárgyalásokról már van tudomásunk". Szerinte az RMDSZ politikáját legjobban az ukrajnai románoknak a román kormány elé terjesztett követelés-csomagja igazolja, mely mögött az RMDSZ kérései messze-messze elmaradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1997. május 23.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./
1997. május 27.
Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./
1997. május 29.
Az Adevarul de Cluj ismertette Takács Csaba kijelentését Göncz Árpád kolozsvári látogatásával kapcsolatban. Az RMDSZ ügyvezető elnöke azon a véleményen van, hogy a magyar államfő megmentette a kolozsvári demokrácia amúgy megrongálódott megítélését. Szerinte tévedés lenne a kolozsvári polgárok viselkedését szenzációsnak minősíteni, mivel a kolozsváriakra civilizált magatartás jellemző. Grigore Zanc az RTDP Kolozs megyei vezetője szerint a kolozsváriak civilizáltabbaknak bizonyultak a magyar államfőnél, mivel az "még bocsánatot sem kért a Transilvania Szállodában őreá órákat várakozó emberektől, és még köszönteni sem köszöntötte őket". Zanc azonban nem tagadja a látogatás jelentőségét a jó kapcsolatok szempontjából. A Mesagerul Transilvan kiemelte Göncz Árpád azon kijelentését, miszerint romániai látogatása a két ország közötti megbékélés kapcsán történt román-magyar népszavazás volt. Az utóbbi két lap kiemeli Zoe Petre elnöki tanácsos kijelentéseiből azt a részletet, miszerint Magyarországnak érdeke, hogy barátja legyen Románia. A kolozsvári lapok tájékoztattak arról, hogy a vasárnapi kulturális rendezvények politikai tüntetésekké fajulása után Alexandru Farcas prefektus kijelentette, hogy nem bízik a kolozsvári rendőrségben, amiért az a maga módján értelmezte a prefektusi rendeletet és nem akadályozta meg a tüntetést. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./
1997. június 2.
A lapok tájékoztatnak, hogy tegnap a parlament két házának együttes ülése előtt Victor Ciorbea miniszterelnök a kormány felelősségvállalása kapcsán felolvasta a kormány tevékenységéről szóló jelentést és kérte és bizalmi szavazatot kért a kormány globális reformprogramjáért. Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy a miniszterelnök másfél órás beszédét követően az RTDP is felolvasta bizalmatlansági indítványának szövegét, mely szerint a kormány nem teljesítette rövid távú gazdasági-szociális programját, melyért a beiktatáskor megkapta a parlament bizalmi szavazatát, és ezért a Ciorbea-kormány lemondását követeli. Az RTDP parlamenti frakciója úgy döntött, mivel a bizalmatlansági indítványa nem a Ciorbea által ismertetett programra vonatkozik, péntekre a legnagyobb ellenzéki párt újabb indítványt dolgoz ki, mely a kormány globális reformprogramja ellen irányul. Az Adevarul szerint mind az ellenzék, mind a koalíciós pártok honatyái közömbösen fogadták Ciorbea beszédét. A lap szerint Ciorbea kijelentette, hogy jelenleg nem tervezi a kormány átalakítását. Az Evenimentul Zilei ugyanakkor tájékoztat, hogy a kormánykoalíció vezetői tegnap találkoztak a bizalmatlansági indítványokkal kapcsolatos álláspont kidolgozása végett. Petre Roman, a DP elnöke kijelentette, hogy a bizalmatlansági indítvány tartalma révén az ellenzék indokolatlan támadásról tett tanúságot, akkor, amikor az RDK-SZDU-RMDSZ koalíció alig hat hónapja vette át a hatalmat. Ugyancsak Roman kijelentette, hogy nem tevődik fel a kormányátalakítás kérdése. A Curierul National ismerteti a miniszterelnök kijelentését, miszerint azt követően, hogy Constantinescu elkészítette a új hatalom 200 napi mérlegét, az államfő kérheti azon miniszterek lemondását, akik nem teljesítették a programba foglaltakat, de ez nem vonatkozik az SZDU vagy az RMDSZ minisztereire. A Romania Libera is kiemeli, hogy egy esetleges kormányátalakítás csak a KDNPP és az NLP minisztereit fogja érinteni. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 3., 103. sz./
1997. július 2.
A Ziua című lap beszámolt arról, hogy Gheorghe Dumitrascu, RTDP-s szenátor a szenátusban a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál magyarellenes dalt játszott be. A dal szerint "parancsoljanak a magyarok saját hazájukban, mivel ez a románoké". Dumitrascu javasolta a gazdasági kapcsolatok megerősítését Mongóliával. A Romania Libera megemlíti, hogy Gheorghe Funar újból "az előtérbe került", arra bíztatva Románia polgármestereit, hogy ellenezzék az RMDSZ követeléseit. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 2., 121. sz./
1997. július 24.
A Stirea megírta, hogy Iliescu szükségtelennek nevezte a konzulátus létesítését, mivel szerinte egy ilyen intézmény az olyan országok között szükséges, amelyek esetében vízum szükséges a határ átlépéséhez. Szerinte a román-magyar alapszerződés, melyet aláírt nem tartalmazott a konzulátus létesítésére vonatkozó utalást, másrészt "az RMDSZ nincs miért beleavatkozzon ebben a kérdésbe". Adrian Severin az RTDP vezetőjének kijelentésével kapcsolatosan kijelentette, hogy gyakran a politikusok a nép bölcsességszintje alatt helyezkednek el. Szerinte olyan jelenleg igazolt olyan pártok jelenléte az ellenzékben, mint az RTDP. A lap idézi Kovács László kijelentését, miszerint ha szükségesnek látszik, akkor közben fog járni a román kormánynál egy magyar konzulátusnak Marosvásárhelyen való létesítése érdekében is. A kolozsvári konzulátus Kolozs, Szilágy, Fehér, Arad, Bihar és Szatmár megyékre bír tevékenységi hatáskörrel. Az Adevarul de Cluj is ismerteti beszámolójában Iliescu kijelentését. Az RTDP elnöke gyanúsnak minősítette azt az állhatatosságot, amellyel a konzulátus Kolozsváron való megnyitását követelték. A lap ismerteti az RNEP megyei irodája nyilatkozatát, mely kém-fészeknek, valamint a románellenes akciók székhelyének minősíti a kolozsvári magyar főkonzulátust. A Ziua tájékoztat, hogy Funar kérte Constantinescu államfőt, lépjen közbe a magyar zászlónak a konzulátus faláról való eltávolítása érdekében. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 24., 139. sz./
1997. október 25.
Az Adevarul, Evenimentul Zilei, National és a Romania Libera okt. 25-i számai részletes beszámolót közölnek a parlamenti ellenzék képviselőinek múlt hétvégi, Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A cikkek szerint a magyar gyerekek alig vagy egyáltalán nem tudnak románul, a történelmet magyarul tanulják. Az Adrian Nastase RTDP-s szenátor által vezetett küldöttség átvett egy helyi román kulturális szervezetek által aláírt jegyzéket, melyben a többségben magyarok lakta megyék román lakói egy olyan központi tanácsadó testület létrehozását követelik, amely garantálná a románok "alkotmányos jogait és szabadságait". Az Adevarul cikke a legdrámaibb hangvételű: "Elhagyatva a bukaresti hatóságoktól, az Erdély szívében élő románok elvesztik identitásukat", ez Lia Bejan cikkének címe. Bejan szerint az RTDP-s küldöttség "megtörte a két megyére kirótt politikai embargót". A lap statisztikai adatokat közöl, melyek az 1918 előtti és 1992-es székelyföldi román lakosság számát hasonlítják össze. Az Evenimentul Zilei okt. 25-i száma is foglalkozik az eseménnyel. A lap szerint a Zabola nevű helységben a magyar kisebbség történetét oktatják, Rétyen pedig csak a "székely zászló volt kifüggesztve". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 25./
